Chicago-i kalandjaim

Chicago-i kalandjaim

Indulás!

2017. július 26. - gonda_123

A 17:20-as londoni British Airways géppel indultam. Nem kapkodták el, 17:28-kor már be is szálltunk egy Qatar Airways feliratú gépbe... 

Nem aggódtam, mert a kapitány ötpercenként bemondta,  hogy British Airways vagyunk és Londonba megyünk. Hat előtt öt perccel belekezdett egy kis speech-be, hogy az évnek ebben a szakában nagy a légiforgalom Európában....18:10-kor már fel is szálltunk.

Egy amerikai házaspár ült mellettem, a férfi az ablaknál, a nő meg középen, de nem volt hajlandó leülni és az összes stewardess-nek elpanaszolta, hogy ő a folyosó melletti ülésre foglalt.  Amikor már mindenki fent volt a gépen, visszatért az egyik sztyuvi, hogy néhány sorral előrébb van egy üres hely a szélén, átülhet oda. Erre a nő hümmögött egyet és azt mondta, hogy inkább a férjével marad - és leült. Ezért érdemes volt jelenetet rendezni!

Ők amúgy útközben is csináltak furcsákat,  egy literes ásványvizet töltögettek át kisebb flakonokba leszállás közben, meg nekiálltak elfelezni és megosztani egymással a tök egyforma szendvicseket, amiket kaptunk, meg ilyesmi.

A kaja amúgy kifejezetten finom volt a gépen, egy mozzarellás paradicsomos valamivel töltött Calzone volt. Én még pluszban egy kis gyömbér-zuhanyt is kaptam, amikor szegény sztyuvi kibontott mellettem egy kis dobozos üdítőt. :-)

Kicsit köröztünk London felett, amiből semmit nem láttam, mert a fura amcsi házaspár férfi tagja lehúzta a "redőnyt" miután elhangzott,  hogy a leszálláshoz mindenki húzza fel. 

Heathrow-t sikerült alaposan megszemlélnem a buszról, mikor érkezés után a 3 terminálról átmentem az ötösre (ahogy a Boarding pass-om mondta) az ötösön meg kiderült, hogy a hármasról indulok majd tovább. :-)

De szuperek ezek a transzfer buszok, ez a kétszer 12 perces kis buszos túra olyan mint otthon a reptérlátogatás,  csak itt nagyobb és izgalmasabb gépek mellett mentünk el 10 méterre :-)

Jelenleg éjjel fél négy van. 

Tíz óra körül kerestem magamnak egy gusztusos csendes kis helyet a reptér egy távoli zugában, ahonnan másfél óra múlva sajnos kitessékeltek, pedig már épp elszenderültem. :-)

Az indiai biztonsági őr rendkívül barátságos volt amúgy, még ő kért elnézést, hogy nem maradhatok ott. Átkísért a 7-es kapuhoz, ami a hasonszőrűek gyüjtőhelye, legalább negyvenen vagyunk itt és mindenki alszik - vagy legalább próbál. 

Néhányan folyamatosan telefonálnak, van egy lány, aki táncol és énekel, most meg egy néger fickó elkezdett hangosan hallgatni valami Jesus-os, Hallelujás szöveget. 

Már csak pár óra és indulok tovább! :-D

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyorgyimenniamerika.blog.hu/api/trackback/id/tr1512690825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása